ALPOK 2008



Szerkesztés alatt
Frissítve: 2009. 03. 18.


Eddigi látogatók száma 5038


Egyelőre(?) csak néhány kavargó gondolat... ruháink mosását úgy terveztük, hogy eső mossa, a nap és szél szárítja. Ebből csak az áztató-, mosó- és öblítőprogramok váltották egymást.

Mindezek mellett a csapat hihetetlenül nyugodt (számomra túlságosan is), a hangulat baráti, szinte már családias volt. Nem volt kitörő lelkesedés, de elmaradt a tartós, extrém terhelést mindig kísérő hisztis jelenetek sorozata is. (A túravezető 12. napi kiadós napszúrását kivéve.)

Közel negyedszázados műszaki szakközépiskolai tanítás után néha értetlenül álltam a gimnazisták számomra szokatlan műszaki gyakorlatlansága előtt. Számukra a bicajszerelésben semmi sem nyilvánvaló, de szorgalmasan tanulgatták a mondókát: "Balra nyit és jobbra zár minden csavar minden zár. (persze kivéve ha balmenetes)"

Balra nyit és jobbra zár... Balra nyit és jobbra zár... " Anna is erre emlékszik, meg néhány gondolatra vagy talán inkább érzésre a közösen eltöltött 16 napról.

Egy-két száraz adat (legalább az adat száraz): Több, mint 1400 megtett kilométer és kb. 13000 m szintemelkedés.
(a fenti adatok NEM elírások, GPS-szel rögzített adatok)

Bár a számok nagynak tűnnek, valahogy mégis ez a túra nem tűnt nehéznek. Az eső eleinte egy kicsit valóban sok volt, de a hágók nem voltak nehezek. Nem volt a "minek jöttem én ide" érzésem. (Legfeljebb amikor néha kerékpárútra tévedtünk.) Egyszer sem jutott eszembe a hágókon szokásos "csak egyszer jussak fel, soha többé nem szervezek ilyet".
A túrán résztvevő diákokat csak dicséret illeti. Ennyire fegyelmezett csapattal még sosem voltam túrázni. Aki néha (néha???) egy kicsit gyengébben nyomta a pedált az is derűsen fogta fel, (lásd Ákos visszaemlékezéseit)
Hoang a társaság motorja,
Anna a társaság mosolya volt.

Köszönöm, hogy eljöttetek.

Néhány kép csak ízelítőül. Amit láttunk, azt úgysem lehet visszadni...




Most éppen Hallstattban ázunk (már második napja)






...de esőben is magával ragadó






Rövid pihenő Krimml felé a fotó kedvéért






A Krimml vízesésnél éppen sütött a Nap






Zillertalban a Zillertalbahnnal versenyezve viharos szembeszélben izzadtunk lefelé. Ezt sem hittük volna.






A Brenner-hágó. Ezt sem úsztuk meg eső nélkül.






Amatőrökkel is találkoztunk. (persze csomag nélkül könnyű) :-))






Megérkeztünk a Dolomitokba.






Passo Sella 2240m






Passo Falzarego 2105m






Egy kicsit szakadozott a mezőny Missurina előtt.






Missurina. Eredetileg ilyen időt terveztünk.






Missurina.






Ilyen is létezik: Nem esik ÉS nincs kánikula ÉS Ákos Anna előtt halad. Valószínűsége szinte 0. DE ÍME!

(hiába, az István Gimnázium specmatos diákjai mindent megoldanak)






Passo Monte Giovo 2094m. Először 2000m felett. Szabi a lányokat fotózza.






Fent vagyunk!






A nap fő száma: fő a vacsora, mert az a fő!

... és akkor hogyan tovább? "Jövőre Veled ugyanitt"???

BIZTOSAN NEM!

Hiszen túráink mottója Benedek István nyomán továbbra is:

"A járt utat a járatlanért mindig hagyd el! - avagy ALPOK 2009"

2009. március 18.