ALPOK 2009

CSAVARGÁS AZ ALPOKBAN XII.

A "Szélvész" Túrakerékpáros Szakosztály honlapjáról
Frissítve 2009. augusztus 21.


Eddigi látogatók száma 4883



Ferihegy I.      Itt a 19 "Szélvész" (a sofőrök már úton voltak)

      Ekkora csapattal még sosem voltam az Alpokban. Szerencsére a 21 nem csak kártyában bizonyult nyerőszámnak. Noha nem kis feladat volt ekkora társaságot felkészíteni és egyben tartani, de megérte a fáradtságot. Az időnként lemaradozókért, elcsavargókért nem aggódtunk. "Kajáját megesszük, biciklijét eladjuk" szólt gyakran az idei szlogen.

      A tavalyihoz képest most alig több, mint 850 megtett kilométert viszont több, mint 17000 m szintemelkedést gyűrtünk le. Az eső kevés (bár a kezdő alpesi túrázókat ez is megviselte), a hőség annál több volt. A hágók nagyobbak, helyenként nehezebbek is voltak a tavalyinál. És sokkal több. Szám szerint épp egy tucat.

1. Col d'Morgins 1369 m
2. Grand Saint Bernard 2473 m
3. Petit Saint Bernard 2188 m
4. Col d'Iseran 2770 m
5. Col du Mont Cenis 2081 m
6. Montgenèvre 1854 m
7. Col du Lautaret 2058 m
8. Alpe d'Huez - Oz Station 2016 m
9. Co du Glandon 1924 m
10. Col de la Croix de Fer 2068 m
11. Col de la Madeleine 1993 m
12. Col du Mont Sion 786 m


A részletes beszámolókat (remélhetően) hamarosan olvashatjátok a résztvevőktől.

Teszek fel majd még sok képet, de nem könnyű kiválogatni.

      Elsőként Csilla emlékei (helyenként a túravezető kiegészítéseivel) néhány képpel illusztrálva a több, mint 10.000-ből.

      A túra elején megpróbáltam naplót írni… de nem jött össze. Az elején még csak-csak írogattam, bár nem igazán tényeket, hanem csak úgy hangulatot benyomásokat. Az útvonalat nagyon jól ismertem – bár többnyire csak térképről, no meg amit a netről levadásztunk - fejből írom most is. Az is meg volt tervezve, ha valamilyen oknál fogva valamiért nem tudjuk adott szakaszt teljesíteni, akkor milyen lehetőségeink lehetnek. A csapat teljesítőképességét előre nem lehetett kiszámítani… - pedig számoltunk… kilométereket, szinteket…DE mint tudjuk nem a hegy az ellenfél, hanem az időjárás!... és hogy mi van a fejekben.

      Eldöntöttük! Csinálunk az idén is Alpok túrát. Legyen a francia Alpok! Jó! Repüljünk el Genfbe, onnan induljunk. Ez már egyszer bevált. Keressünk sofőrt aki a vállalja, hogy vezeti a kísérőautót... Költségvetés készítés... Hirdessük meg: Atyaég! Ilyen nagy az érdeklődés… nem hiszem el!

      2001-óta járom Sanyival az Alpokat, hol kettesben, hol csapattal. A csapat inkább kis létszámú 9-12 fős csapatot jelent. A jelentkezőket számolva magunk is beleborzongtunk, hogy hogyan fog ez a csapat együtt mozogni, egyáltalán létezni. Mi lesz a kempingekben. 20-22 ember, 10-11 sátor… beengednek ennyi embert a főszezon kellős közepén????
      Január közepén a repülőjegy megvásárlásával indult. Innen már nincs visszaút vagy csak nagy veszteséggel. Az eddigi gyakorlat: a csomagok egy részét (kaja sátor) a MI (értsd: Toyota Corolla) autónk szállítja.. DE 20-22 emberét????? Tehát kell egy teherautó vagy busz. ... és a bicajok??? Mekkora utánfutó kell 20 biciklinek? ...és még egy csomó megoldásra váró feladat:
            - útvonal tervezés – sok-sok nap (és éjszaka)
            - csapatépítés (ez nehéz feladat) - több hónap
            - folyamatos diák noszogatás... Befizetted, hol voltál, miért nem jöttél túrára? Miért nem szóltál? – na ezt persze nem én csináltam – de a morgásokból azért kaptam eleget, még a diákok helyett is - és a krahh amikor kiderül, hogy első számú sofőr jelöltünk még a füle botját sem rezdíti, az "Ugye biztosan számíthatunk Rád" típusú levelekre.

      Végül is összeállt minden. Lett utánfutó, kísérőbusz, 2 sofőr és 19 bicajos! Köszönet Szergelynek és Bencének, hisz a túra nem jöhetett volna létre nélkülük. Külön köszönet, hogy ennyire együtt éltek a csapattal. Nem tudom hány alpesi biciklista mondhatja el, hogy hágómászás közben harmonikaszó biztatja őket vagy egy kis mulatós.

Szergely szeretne megtanulni vezetni

Bence a másik sofőr

Kézifék, padlógáz
(mpg video)

      A túra röviden:
      Nagyon jó volt! Annak ellenére, hogy pár betervezett hágó kimaradt! (Tehát vissza kell menni! ) Nagyon sok fénykép készült, több, mint 10.000), csak győzzük válogatni. Kaptunk meleget, hideget, esőt, sőt jeget is. Szágoldottunk felhőben, volt pancsi, és bár kis érdeklődéssel, de gyalogos túra is.

A legjobban talán Alp d’Huez (amíg aszfalton nyomtuk), a Col de la Croix de Fer, illetve a Madeleine-hágó tetszett.


Csajok a csúcson
Különös érzés ott bicajozni, ahol pár hónapja (februárban) síeltél. Az Alp d’Huez - Oz Station bicajtolóverseny, avagy bicajjal nehezített gyalogos túra számomra kevésbé volt élvezetes. (kétszer ugrott le a láncom, egyedül fel sem tudtam rakni, továbbá a bicajom elesett figyelmen kívül hagyva, hogy rajta ültem, ráadásul már megint benyomódott a kosaram) Azt gondolom, hogy a montis csapattagok szerették a kék és piros sípályán való leereszkedést. (Nem is gondolná az ember, hogy bicajjal milyen meredek az, ami télen hófödte takaróval borítva, sítalpakon gyenge lankának számít – ideális DH terep – jó nagy kövekkel).

      A száraz tények kiegészítve:

-2. nap: (péntek): Utánfutó elhozása, bicajok felrakása: ez gyors volt!!! Gratulálok fiúk! (Külön köszönet Gabi bácsinak - alias Kalotay tanár úr - a segítségért.) Mire hazaértem már csak a sofőröket találtam…(mert hogy én még dolgoztam, de csak délig)

-1. nap: (szombat). Kísérőbusz elhozása: én is had próbáljam! Délután bepakolás, jó kis záporral, kis házunk „full”-ra töltve csapattagok és azok egyenesági rokonaival. Utazós-szett betornázása piciház udvarára. (Utánfutó + Toyota Corolla + telepakolt kísérőbusz)

0. nap: A kísérőbusz indítása: a fránya elektronika nyomorult biztosítéka másfél órán keresztül szívatott minket.

1. nap: Repülés Budapestről Genfbe. A repülőgép 1 órás késéssel indult. Repülőtéri aggódás: odaérünk-e a kempingbe? Sofőrök? Várnak minket! Minden rendben! Gyors város átkelés már bicajon, időben kempingbe érkezés. Pikk-pakk: néhányan már pancsolnak is!

2. nap: Az első túranap: Genf – Martigny Abodance-völgy – gyönyörű szurdok, mintha Ausztriában lennénk! (jobbról meredek sziklafal, balról vadvízi evezősök paradicsoma.) Morgins-hágó (1369 m) Kellemes üde és zöld. Martigny befutó: számomra nehéz, nyomom és nem haladok ! A Kempingben szlovák bicajos csapat – csomag nélkül – másnap mindenki belefér a buszba, vajon hova mennek?

Elindult az eddigi legnagyobb csapat

Abodance-völgy

Pass de Morgins 1369m
3. nap: Nagy Szent-Bernárd-hágó napja: Nekünk ismétlés ez az oldal. Most könnyebb volt mint 2006-ban. Talán nem volt annyira meleg. Eső persze volt, rövid, de viharos pont a szerpentin kezdetén. Azt gondolom itt mutatkozott be az Alpok a többségnek! Mindenki felért! Még a bőszen tolók is! A hágó történelmi, klasszikus, és hideg hű…! Csúcsfotó: Csilla bicaja rajta van! Lefelé ismeretlen, megdöbbentő, vacogva is élveztem! Nem jutottunk el Aostáig. Kemping Gignon - két defekt.

Felfelé a Nagy-Szt-Bernát hágóra

Még a bőszen tolók is

Nagy-Szent-Bernát-hágó 2473m
4. nap: pihenőnap – Aosta völgy – Morgex: Hol esik, hol nem időjárásban való bicajozás gyakorlása. Kemping hangulatos. Az 1 órás esőszünetben zenészeink közös koncertje. Beázik az autó is.

5. nap: Kis Szent-Bernárd Hágó (2088m) – Val d’Iser: Az esőfelhők eltűntek, ideális bicajosidő. Kellemes hágómászás, hosszú gurulás hőség! Újabb mászás (1880 m-ig). Nem emlékeztem, hogy ennyire meredeken fut az út Tignes-ig. Izgalmas, újra szép, jó bicajozni! Azért elfáradtam. Sok-sok, köztük kivilágítatlan alagút. Alagútból ki – hidegzuhany be. Csapat lelakva érkezett a Val d’Iserbe. Sátorállítás esőben.

6. nap: pihenőnap a gyalogtúra napja. 5-ten a tervezettnél kisebb túrát tettünk. Felkapaszkodtunk a Lac de L’Ouillette–hez (2510 m). A sífelvonók beszálló karámjai fejmagasságban tátongtak. Télen jó nagy lehet itt a hó!

7. nap: Európa legmagasabb hágójának meghódítása közben bicajjal is meglátogattuk a gyalogostúrán felfedezett tavacskát, gyakoroltunk Alp d’Huezre (értsd: nem aszfalton történő tekerés – avagy montis terepen való bicajozás) Hágó 2770 m – csúcsfotók hada – csapat, csajos, országútis... „most én az Öcsivel!” – mondta Judit. Gurulás: Lanslevillard-ba: Kemping – hőség – sehol egy árnyék... Mont Cenis hágó felül vajon füst gomolyog?

8. nap: Mont Cenis: - nem füst volt, hanem felhő! Erős szembeszél. Még láttuk a tavat. A Ronce erődnél jött a köd, hideg, öltözés. Zuhanórepülés a ködben! Naaaaaaaagyon hosszú gurulás bele a hőségbe – Susa-ig. Lassú emelkedés Salbertrand: Gran Bosco nevű kemping felé. Dávid: tengelytörés, szerviz – Szilárd váltótörés, küllőbeakadás, láncszakadás… Csapat elfáradva. Kempingben szerelés este hosszan . . . (Külön köszönet Szundinak a rengeteg önzetlen segítségért!)

9 nap: . . . és reggel – Bálint hajtóműcsere. Montgenévre hágó – itt a síelős buszból láttam függőhidakat. Most viszont nem láttam. (Utólag, mintha az egyik fényképen mégis ott lenne, miért nem vettem észre akkor?! – vissza kell menni) Brianconban hőség, a Vauban erődöt sincs kedvünk megnézni. Viszont a kempingben hatalmasat pancsoltunk!

10 nap: Lautaret-hágó (2068 m) kíméletes, semmi különös - a Galibier – olvastam, hogy nehéz, de kimaradt (bánom).

11. nap: A kalandtúra napja: Alp d’Huez-be tekerés közben belecsöppentünk egy versenybe, így mind a bicajos, mind pedig a gépjármű forgalom erős volt. Nekünk is drukkoltak! Ez az igazi, látványosan tekergő szerpentin. Ez való nekem! Mindenki állhatott a dobogó 1 fokára. Mindenki meg is tette. Csúcsfotók minden mennyiségben! Ami innen jött…. GoogleEarth-ből kikeresett útvonalon át Oz Station! Brrr! Tény. Kalandnak kaland volt!

12. nap: Allemond-ból – Col de Croix de la Fer hágó meghódítása Glandon-hágó kipipálásával egybekötve. Glandon csodaklassz, távolban a Mont Blanc-nal. A hágó érdekessége, hogy két síterepet köt össze, naná hogy mind két helyen már síeltünk! Azóta akarok átmenni rajta! Igazi romantikus, szivatós hágó. Kemping Bois-Joli – itt már jártunk - hurrá megint pancsolhatunk!

13. nap: Madeleine-hágó: térképeken 1993m, de a táblán 2000m szerepel. Ő is romantikus... jó kis síterep... 1 liter hideg tej. Háttérben a a Mont Blanc. Hatalmas gurulás Argueblanche-be, bár út minősége helyenként gyalázatos. Tanakodás el kellene jutnunk: Bourg St-Maurice-ba. Csapat lelakva megállunk fél csapat kiterül…ülve elalszik.. Keressünk kempinget…. Ott van az orrunk előtt . . . nincs hely . . .. GPS szerint kb 8 km-re van egy másik. JÓ, guruljunk. (vagy inkább mászunk?) Téves, nincs kemping, de ahol már jártunk egy rakáson sok. Tehát tekertünk +12 km-t, hogy ismét visszatérjünk Argueblanche-be. A kempingből rálátni a parkra, ahol tanakodtunk!!! .

14. nap: Esőnap – Roselend-hágó megmászásának másik évre való átszervezése. - Irány az Annecy-tó. Megtelt a kosaram jéggel. Kilapátoltam.

15. nap: pihenőnap : csavargás Annecyben…. gyakorlatilag vége a túrának – csilivili kemping - különleges tusolókártyéval amely a vízfogyasztással arányosan vonja le a centeket a kártyáról miközben LCD panelen kiírja a maradék összeget.

16. nap: Irány Genf: Útközben "The Bridge of the Pont de la Caille" - hisz itt már jártunk - 2004 telén - és beesett egy kishágó is 786m. Col du Mont Sion.

17: nap Genfi városnézés – pancsolás – bicajok felrakása utánfutóra – jó, hogy vége . . . kár hogy vége!

18. nap A hazautazás napja: busz indítása - a fránya elektronika nyomorult biztosítéka - most egy másik, de hamarabb megoldva. Tömegközlekedtünk hajóval busszal... aztán a repülővel. Mi vonattal is. Kis házukba érkezés 15:58 –kor. Megjöttünk!!

19. naptól: Élménybeszémoló készítése, fényképek válogatása, videoszerkesztés...dolgozni kell menni…. Majd 1x csak kész lesz! Eddig ennyi lett.